Az idei tél nem igazán szorongatta meg az autósokat. Már a tavaszt várjuk, a nyári gumi cserét tervezgetjük, pedig még nincs vége! Februárban még biztosan nem dőlhetünk hátra és vannak emlékeink márciusi meglepetés zimankóról, hóviharról, súlyosan korlátozott látási viszonyokról. És évszaktól függetlenül is hasonló lehetetlen állapotokkal szembesülünk, ha porvihar fergetege körvonalazódik a szemünk előtt, vagy füstfelhő üli meg az útpályát. De mind közül a köd a legalattomosabb, az autós egyik legnagyobb ellensége, mely kora ősztől késő ,tavaszig kitartóan fenyeget.
Erre érdemes kicsit fejben is készülni, mert ha meglepetésként éri a gyanútlan autóst a drámaian lecsökkenő látótávolság, sima szerencsejáték részesei leszünk. Nagy az esélye, hogy mi ütközünk, de ha sikerül is valahogyan lelassítani az előttünk már bajba került, álló, vagy csak araszoló járművek előtt, még nem nyugodhatunk meg. Mert mögöttünk ugyanezzel a problémával szembesülnek, s még bármi megtörténhet… Így nem csak rajtunk múlik, de a körülményekhez képest érdemes úgy mérlegelni, hogy a legtöbbet tegyük a megelőzésért.
A kritikus hely felé közeledve, amikor még nem is feltétlenül látszik, hogy mi vár ránk, de azt már látjuk, hogy „gáz” lehet, legelső dolog a mögöttünk érkezők figyelmeztetése. Vészvillogó, hátsó ködlámpa jól segíti a mögöttünk érkezőket és véd bennünket is.
Legtöbbször hamis az az állítás, hogy annyira váratlan volt a jelenség, hogy semmit sem lehetett tenni…
A lámpák kapcsolása mellett, azzal egy időben biztos, hogy a sebességet is csökkenteni kell, de a megállás csak akkor indokolt, ha már látjuk, hogy előttünk is állnak.
Van az a sebesség és követési távolság, ami mellett biztonságosan folytathatjuk utunkat.
Ha van távolságtartó tempomat, érdemes annak beállítását a legnagyobb értékre kapcsolni.
S ha már megtörténik a baj, MENEKÜLJ!
Tételezzük fel autópályán vagyunk, kamionunkkal kihasználjuk a maximális sebességet, azaz kb. 87 km/h-val suhanunk. Még az is lehet, hogy süt a nap, de a távolban feltűnik valami fehérség, ami teljesen blokkolja a láthatóságot. A sűrű köd előfutáraként tekergő gázfelhő foszlányai közé érkezünk, s ez az a pillanat, amikor a biztonsággal belátható útszakasz fokozatosan csökken. Ekkor már gyors döntést kell hozni, mert az adott sebesség mellett a belátható útszakasz könnyedén féktávolságon belülre kerül. Kezdődik a „vakvezetés”. Ez a kisebb baj, mert hirtelen elfogynak eszközeink a cselekvésre, amikor például egy karambol látványa körvonalazódik. Szétszóródnak, keresztbe fordulnak a járművek, s így még a hátsó lámpáik sem látszanak. És menekülő út sincs… A leggyakoribb eset, amivel szakértőként találkozom, hogy egy kocsisor első tagja az ijesztő körülmények miatt bepánikol. Erős fékezés mellett akár meg is áll. Az autópályás tempó mellett erre még mögötte néhányan jól reagálnak, bár már ők is vészfékeznek, s lesz egy sofőr, aki lekési az esélyt, nagy sebességgel nekimegy az előtte állónak, s összetolja az álló autókat. Ezzel féktávolságot lop a mögötte érkezőktől, így jó eséllyel hátulról is nekiütköznek majd, akár többen is.
Egy kis matek
Tudom, hogy a rutinos vezető nem végez fejszámítást, s pontosan tudja, hogy az adott ködös útszakaszon mi a biztonságos sebesség nagysága. De azért nézzük csak a számokat. Tájékozódási pont lehet az út szélén az 50 méterenként elhelyezett oszlop. Tehát egy maximális, 87 km/h sebességgel haladó kamion féktávolsága vészfékezés esetén mintegy 65-70 méter, ha ekkora út belátható a jármű előtt, akkor van esély a megállásra, mondjuk kapaszkodni kell. Ehhez képest ha csak 50 méter a belátható távolság, azonos kezdeti sebesség mellett, a késedelem nélküli észlelés esetén 50-55 km/h az ütközési sebesség egy álló járműre. Ha a látótávolság csak 25 méter, a felütköző jármű sebessége gyakorlatilag azonos a korábbi haladási sebességgel.
Ha már baj van
Még normál látási viszonyok mellett is gyorsan biztonságos helyet kell keresni egy ilyen tömegbaleset helyszínén, amikor elhalkul a csatazaj. Mert jönnek még az úton, s ha ez ködben történik, nagy sebességű, méretes járművek durván rombolhatnak. Azaz egy baleset részeseként első sokk, a lehetőségek mérlegelése után az legyen a következő gondolat: Menekülj! (Amíg nem késő!)
Megelőzés
Ha tudható a várható köd, érdemes végig gondolni, biztosan útra kell-e indulni, a veszély mellett (sokkal) később érünk majd célba. Van-e elég tapasztalat és a jármű is alkalmas-e egy ilyen kihívásra. A sebességválasztáson, annak előrelátó alkalmazásán múlik minden!!