Amikor közlekedésbiztonságról beszélünk, szinte mindenkinek az éppen aktuális, előző esti híradóban látott, vagy az éppen az online térben terjedő videós borzalmak jutnak eszébe. Vagy éppen az ismerősök körében történt kisebb-nagyobb afférok tanulságait próbáljuk megemészteni. Mert egy dolog bizonyos, nem jó baleset részesének lenni, még úgy sem, hogy csak közvetett elszenvedői vagyunk, például hosszan veszteglünk egy dugóban.. A téma leginkább negatív aspektusait szoktuk kiemelni, anyagi veszteség, rosszabb esetben emberi tragédiák. Pedig a közúti balesetek megelőzhetők, két jó példát is publikált a Roadpol, amely élharcosa a témának Európában. Az alapprobléma az, hogy a meg nem történt balesetekről nem készülhet statisztika, tanulmány. Vagy mégis? Ha egy adatgyűjtés azt mutatja, hogy például az utóbbi 12 hónapban, egy nagy európai fővárosban egyetlen ember sem halt meg a közúton balesetben, az akkor mégis csak visszaigazolás. Bizonyosság arról, hogy a befektetett energia, anyagiak, a közlekedési szabályok finomítása (szigorítása), a tudományos igényességű hozzáállás eredményes. Még akkor is, ha egy-egy új szabályt az átlag autós inkább kényelmetlenségnek, vagy csak simán hülyeségnek gondolja, éli meg a mindennapi autózás során.
1 - A 30 km/h hódítása
Budapesten talán népfelkelés is kitörne egy általános, teljes körű 30 km/h-s sebességkorlátozás bevezetésén. Pedig egyre több a visszaigazolt eredmény, példa a világban, főleg ha úgy tekintünk az intézkedésre, mint egy nagyobb rendszer részére. Amszterdamban a város egész területén bevezetett 30 km/h sebességkorlátozás nemcsak a közúti biztonságra, hanem az autóval való munkába járáshoz való hozzáférésre is pozitív hatással volt. Ez a következtetés szerepel egy új, szakértői értékeléssel is validált tanulmányban, amelyet a Journal of Transport Geography folyóiratban tettek közzé és ami a Twentei Egyetem, a Holland Közúti Biztonsági Kutatóintézet (SWOV) és Amszterdam önkormányzata kutatóinak közös munkája. A publikáció rávilágít arra, hogy a sebességkorlátozások hogyan javíthatják mind a biztonságot, mind a mobilitási lehetőségekhez való méltányos hozzáférést. A tanulmány a sebességkorlátozási politika térbeli következményeire összpontosított, különös figyelmet fordítva a különböző városrészek közötti elérhetőségre. E hatások megragadására a kutatók egy új modellt fejlesztettek ki, amely az utazási időt és a baleseti kockázatot egyetlen elérhetőségi mutatóba integrálja. Ez a megközelítés lehetővé tette számukra, hogy értékeljék, hogyan befolyásolja a csökkentett sebesség az emberek városon belüli munkahelyekhez való eljutását, miközben figyelembe vették a balesetek valószínűségét és költségeit is. Az eredmények azt mutatják, hogy ha mind az utazási időt, mind a biztonságot figyelembe vesszük, a 30 km/h-s sebességkorlátozás javítja az autóval való általános elérhetőséget. A magasabb baleseti kockázatú területek, amelyek gyakran egybeesnek az alacsonyabb jövedelmű városrészekkel, jelentősen profitálnak ebből. A súlyos balesetek valószínűségének csökkentésével a politika igazságosabbá teszi a munkalehetőségekhez való hozzáférést Amszterdamban. A tanulmány azt is kimutatja, hogy mind az alacsony, mind a magas jövedelmű lakosok profitálnak az intézkedésből, ami arra utal, hogy a beavatkozás támogatja az eljutási lehetőségek igazságosabb elosztását a város egész területén.
Bár az alacsonyabb sebességkorlátozások kissé hosszabb utazási időket eredményeznek, ezeket azonban felülmúlja a biztonság javulása. A baleseti kockázat és az utazási idő pénzügyi értékelésével és egyetlen keretbe integrálásával a kutatók bebizonyították, hogy a biztonság javulásának előnyei több mint kompenzálják a vezetéssel töltött extra időt.. Ezt értelmezzük úgy, hogy a szükségszerűen csökkenő baleseti szám, az alacsonyabb szintű kimeneteli súlyosság kisebb anyagi terhet jelent a járművek javításával és a gyógyulással összefüggésben megjelenő költségek tekintetében. És ami még fontosabb, egy családtagunk nem elvesztését, a gyógyulási esélyek javulását pénzben ki sem fejezhetjük, a lelki terhek elmaradását csak az tudja értékelni, aki már átélte a veszteség érzését.
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a biztonság integrálása az elérhetőségi értékelésekbe reálisabb és átfogóbb képet ad arról, hogy a sebességcsökkentő intézkedések hogyan befolyásolják a városi mobilitást. A módszertan, amely ötvözi a biztonsági teljesítmény funkciókat, a baleseti költségek becslését és a munkahelyek elérhetőségének modellezését, más városokban is alkalmazható, amelyek hasonló beavatkozásokat fontolgatnak.
A közlekedéspolitika szempontjából az amszterdami eset egyértelműen bizonyítja, hogy a sebességkorlátozások alkalmazása egyszerre javíthatja a biztonságot, az elérhetőséget és a méltányosságot. A kutatások azt mutatják, hogy a sebességcsökkentés nem egyszerűen a biztonság és az utazási idő közötti kompromisszum, hanem megfelelő értékelés esetén szélesebb körű előnyökkel járhat a különböző társadalmi és gazdasági csoportokba tartozó lakosok számára.
2 - Helsinki - Nincs halott az utakon
Az EU Városi Mobilitási Megfigyelőközpont által közzétett adatok szerint Helsinki az elmúlt évben egyetlen közlekedési balesetben elhunytat sem regisztrált. A finn fővárosban az utolsó halálos közlekedési baleset 2024 júliusában történt. A városi tisztviselők ezt a mérföldkövet a Vision Zero filozófiából ihletett átfogó és hosszú távú megközelítésnek tulajdonítják, amelynek célja a közlekedési balesetekben elhunytak és súlyosan megsérültek számának csökkentése. Ahelyett, hogy egyetlen intézkedésre támaszkodna, Helsinki szisztematikusan átalakította utcáit és mobilitási politikáját, hogy a biztonságot helyezze előtérbe. 2021 óta a város fokozatosan csökkentette a sebességhatárokat, így Helsinki utcáinak több mint felén most 30 km/h a sebességkorlátozás, különösen a lakóövezetekben és az iskolák közelében, ahol korábban 50 km/h volt a megengedett sebesség. Az utcákat is átalakították, hogy biztonságosabbá tegyék őket, olyan fejlesztésekkel, mint az útpálya szintjéből kiemelt gyalogosátkelőhelyek, a jobb világítás, a biztonságosabb kereszteződés kialakítás (pl. körforgalom) és a különböző forgalmi áramlások szétválasztása, hogy a szükségszerű emberi hibák következményeit így csillapítsák.
Ugyanakkor Helsinki befektetett az aktív mobilitásba és a tömegközlekedésbe azáltal, hogy bővítette a gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát, és megbízható tömegközlekedési szolgáltatásokat biztosított, amelyek mindegyike csökkentette a város függőségét a magánautóktól. A fokozott közlekedési rendőrségi ellenőrzés és a több sebességmérő kamera által támogatott szigorúbb végrehajtás tovább ösztönözte az új szabályok betartását.
Ezen múlik: „A finn főváros sikere a Vision Zero szisztematikus végrehajtása iránti erős politikai elkötelezettség eredménye. Nincs egyetlen intézkedés, amely felelős lenne a közlekedési halálesetek számának nullára csökkentéséért” – mondta Henk Swarttouw, az Európai Kerékpárosok Szövetségének elnöke, kommentálva az Observatory megállapításait.
A közlekedési halálesetek nélküli teljes év jelentős mérföldkő Helsinki számára, és rávilágít az emberközpontú mobilitástervezés hatékonyságára. Bár továbbra is vannak kihívások, a város tapasztalatai megmutatják, hogy a tartós, integrált fellépés hogyan hozhat létre biztonságos, méltányos és mindenki számára barátságos utcákat.
3 – Lassan járj…
Mit is jelent az, hogy 50 km/h helyett "csak" 30 km/h sebességet tartunk. Például egy 10 kilométeres városi útszakaszt a nagyobb sebességgel 12 perc alatt tudunk megtenni, míg a kisebb sebesség mellett mindössze 8 perccel nagyobb, azaz 20 perc az eljutási idő. Ehhez persze még hozzáadhatunk az adott útszakaszon lévő lámpák, gyalogátkelők, meg miegyebek miatti legalább 10 perces további időszükségeletet, idő növekményt - ez mindkét esetben azonos -, s máris a 22 percet kell a 30 perccel összevetni, s így az eredeti 67 %-os előny 36 %-ra olvad. Ami lássuk be, így már nem akkora „veszteség”.
De van itt más is. Egy kritikus forgalmi helyzetben az 50 km/h sebességű jármű 7,5 m/s2 átlagos lassulással egy 26-26 méteres útszakaszon állítható meg (féktávolság) és a folyamat kb. 3 másodpercig tart. Ugyanez 30 km/h kezdeti sebesség esetén 12-13 méter és 2 másodperc. Azaz sokkal hatékonyabban lereagálható egy kritikus forgalmi helyzet. És akkor is jobban járunk, hogy ha bár nincs idő cselekvésre, de az 50 km/h helyett, csak 30-al ütközünk. Lényegesen kisebb sérülés veszély, kisebb anyagi kár. Például a mellékelt videóban 10 méterre helyeztem egy álló autót, amit ha ekkor észlel az 1.sz. szgk. vezetője, akkor az ütközésig még a fékezés sem kezdődik meg. Ugyanezen forgalmi helyzetben, a 30km/h sebességű 2.sz. gépkocsi vezetője az ütközésig már 20 km/h-ra csillapítja az ütközési sebességet. A 20 km/h-s ütközési sebesség minimális anyagi kárral jár, a sofőr alig érintett. Az 50 km/h-s ütközéskor már lehetséges módon a járművek mozgásképtelenné válnak, a légzsák kinyílik és van esély a személyi sérülésre is. És még az is valószínű, hogy egy 50-el elütött gyalogos belehal sérüléseibe, míg a 30-al elütött szinte biztosan nem!
Barátkozzunk a gondolattal!









